15/1972. (VIII. 5.) EüM rendelet az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvénynek a gyógyító-megelőző ellátásra vonatkozó rendelkezései végrehajtásáról.

A rendelet 2009. január 1-én hatályát vesztette.

Az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény (a továbbiakban: Tv.) végrehajtásáról és az egészségügyi miniszter jogköréről rendelkező 16/1972. (IV. 29.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 14., 16., 17., 18. és 37. §-ában, valamint a büntetőeljárásról szóló 1962. évi 8. törvényerejű rendelet 313. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a belügyminiszterrel, a honvédelmi miniszterrel, az igazságügyminiszterrel és a közlekedés- és postaügyi miniszterrel, a 12-25. §-ok tekintetében az illetékes miniszterekkel, országos hatáskörű szervek vezetőivel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával, a 65. § tekintetében a legfőbb ügyésszel, a 95. § (3) bekezdése tekintetében a pénzügyminiszterrel, a munkaügyi miniszterrel, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel, az Országos Tervhivatal elnökével, a Szakszervezetek Országos Tanácsával és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendelem:

1-16. § (hatályon kívül helyezett rendelkezés)
Az elsősegélynyújtás (A Tv. 28. §-ához)
Az elsősegélynyújtás célja

17. § Az elsősegélynyújtás célja, hogy az életet vagy egészséget veszélyeztető heveny állapot miatt azonnali egészségügyi ellátásra szoruló személy haladéktalanul - addig is, amíg részére a szükséges orvosi ellátás biztosítható - egészségi állapotának helyreállítására, illetőleg rosszabbodásának megakadályozására irányuló szakszerű ellátásban részesüljön.

A társadalmi elsősegélynyújtás

18. § (1) Az állampolgárok érdeke, hogy minél többen legyenek képesek szakszerű elsősegélyben részesíteni a sérült, balesetet szenvedett vagy olyan személyt, aki életét vagy testi épségét közvetlenül veszélyeztető helyzetbe jutott. Ennek érdekében elő kell mozdítani, hogy az önként jelentkezők elméletben és gyakorlatban elsajátítsák az elsősegélynyújtás alapismereteit. A társadalmi elsősegélynyújtásra történő képzés megszervezéséhez igénybe kell venni a Magyar Vöröskereszt helyi szerveit.
(2) A társadalmi elsősegélynyújtás megszervezését - jogszabályban megállapított rendelkezések szerint - a Magyar Vöröskereszt helyi szervei végzik.

Elsősegélynyújtás az üzemekben

19. § (1) A vállalatok, szövetkezetek üzemeiben (a továbbiakban: üzem) minden munkahelyen, minden műszakban az ott dolgozók létszámától, az üzem jellegétől, a munkafolyamatok veszélyességétől, az előforduló balesetek gyakoriságától függően kellő számú kiképzett elsősegélynyújtónak jelen kell lennie. E rendelkezés szempontjából üzemi munkahely az üzemi tanműhely is, és a dolgozók létszámánál figyelembe kell venni az üzemi tanműhelyben szakmunkát tanuló fiatalok létszámát is.
(2) Az elsősegélynyújtókat a munkahelyen dolgozók közül kell kijelölni. Az elsősegélynyújtók kijelöléséről, azok kiképzéséről és továbbképzéséről, az oktatáshoz szükséges anyagok, eszközök biztosításáról - saját költségére - az üzem fenntartója (a továbbiakban: munkáltató) gondoskodik.
(3) Az olyan munkahelyeken, ahol villamosenergia-feszültség alatt vagy közelében dolgoznak, valamint az egyéb különösen veszélyes munkahelyeken minden dolgozónak ismernie kell a balesetelhárítási és az elsősegélynyújtási szabályokat.
(4) Az (1)-(3) bekezdésekben foglalt rendelkezések végrehajtásáért a munkáltató felelős.
(5) A kijelölt elsősegélynyújtók kiképzéséről és továbbképzéséről - a munkáltató megkeresésére - azokban az üzemekben, amelyekben foglalkozás-egészségügyi szolgálat működik, annak vezetője, egyéb munkahelyeken a területileg illetékes első fokú egészségügyi hatóság által kijelölt, illetőleg felkért egészségügyi szerv (házi orvos, a Magyar Vöröskereszt illetékes helyi szerve stb.) gondoskodik. A kiképzés megszervezéséhez a Magyar Vöröskereszt illetékes helyi szervének közreműködését lehet kérni.

20. § A kiképzésnek ki kell terjednie:
- az elsősegélynyújtás célját szolgáló gyógyszerek, anyagok és eszközök (a továbbiakban: elsősegélynyújtó felszerelés) szakszerű használatával,
- a vérzéscsillapítással,
- a sebellátással (sebfedés és kötözés),
- az újjáélesztési eljárásokkal (befúvásos lélegeztetés, külső szívmasszázs),
- a sérült testrész rögzítésével,
- a beteg, sérült fektetésével, szállításával,
- a munkahely szerinti speciális elsősegélynyújtással,
- az orvos, illetőleg az Országos Mentőszolgálat igénybevételével
kapcsolatos legfontosabb tudnivalók ismeretére és gyakorlati alkalmazására.

21. § (1) Az üzemekben minden munkahelyen az elsősegélynyújtás céljára állandóan készletben kell tartani az e rendelet mellékletében megállapított elsősegélynyújtó felszerelést a mellékletben meghatározott mennyiségben és minőségben. Az olyan munkahelyeken, ahol a munka természetével járó különleges veszélyek indokolttá teszik, az illetékes első fokú egészségügyi hatóság - bányaüzemeknél a területileg illetékes bányaműszaki felügyelőséggel egyetértésben - szükség esetében a mellékletben megállapított elsősegélynyújtó felszerelésen felül egyéb vagy több elsősegélynyújtó felszerelés készenlétben tartását rendelheti el.
(2) Az elsősegélynyújtó felszerelés beszerzéséről, karbantartásáról, valamint az elhasznált, lejárt vagy használhatatlanná vált gyógyszerek, kötözőszerek és anyagok, továbbá a használhatatlanná vált eszközök azonnali pótlásáról a munkáltató gondoskodik.
(3) A villamosenergia-feszültség alatt vagy közelében dolgozó mentésénél használandó eszközök szigetelőképességét a munkahelyen előforduló legnagyobb feszültségre kell kipróbálni. Ezeknek az eszközöknek szigetelőképességét, használhatóságát a szabványokban, illetőleg a biztonsági előírásokban meghatározott időközönként és módon ellenőrizni kell.
(4) Ha ugyanannál a munkáltatónál több munkahelyen kell elsősegélynyújtó felszerelést készenlétben tartani, az elsősegélynyújtó felszerelésen jól rögzítve fel kell tüntetnie, hogy melyik munkahelyhez tartozik. Az elsősegélynyújtó felszerelést a rendeltetésétől eltérő célra felhasználni nem szabad. Az elsősegélynyújtó felszerelés kezelésével elsősegélynyújtót kell megbízni.
(5) Az e §-ban megállapított rendelkezések megtartásáért a munkahely vezetője és az elsősegélynyújtó felszerelés kezelésével megbízott elsősegélynyújtó egyaránt felelős.

22. § (1) A munkahelyeken az elsősegélynyújtó felszerelést jól látható, könnyen elérhető, lehetőleg központi fekvésű, pormentes és elsősegélynyújtásra alkalmas helyen kell készenlétben tartani.
(2) Az elsősegélyhelyet Elsősegélyhely feliratú tábla kifüggesztésével jól láthatóan meg kell jelölni. Nagyobb munkahelyeken feltűnő helyen kifüggesztett jelzéssel jelezni kell, hogy az elsősegélyhely hol van. A táblán fel kell tüntetni az oda beosztott elsősegélynyújtók és a műszaki mentők nevét, valamint a biztonsági megbízott nevét és munkahelyét. Ha a munkahelyen több műszakban dolgoznak, a táblán műszakonként kell feltüntetni ezeket az adatokat.
(3) Az elsősegélyhelyen - az elsősegélynyújtáshoz szükséges tisztálkodásra is elegendő mennyiségben - ivóvizet kell tárolni az Általános Balesetelhárító és Egészségvédő Óvórendszabályban meghatározott módon. Ha vízvezeték nem áll rendelkezésre, zárt, csapos tartályt vagy kézmosó tálat kell biztosítani. Az elsősegélynyújtáshoz szükséges tisztálkodás céljára az elsősegélyhelyen kellő mennyiségű kéztisztítószert és körömkefét, továbbá törülközőt is készenlétben kell tartani.
(4) Az elsősegélyhelyre szükség esetében hívó-jelző berendezést (pl. csengőt) kell szereltetni, vagy a munkahelyen egyéb módon kell biztosítani az elsősegélynyújtó hívását.
(5) Minden munkahelyen az elsősegélynyújtás módját és eszközeit szemléltető falitáblát kell kifüggeszteni. Olyan munkahelyen, ahol villamosenergia-feszültség alatt vagy közelében dolgoznak, a legközelebbi feszültségmentesítő helyét és az ilyen munkával kapcsolatos elsősegélynyújtás módját feltüntető táblát is ki kell függeszteni.

23. § (1) Az elsősegélynyújtást a munkahelyen jelenlevő, kijelölt elsősegélynyújtó végzi. Szükség esetén minden dolgozó köteles képességeinek megfelelően dolgozó társát elsősegélyben részesíteni. Az elsősegélynyújtást végző és az abban közreműködő dolgozók a jelenlevő legmagasabb egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy rendelkezései szerint kötelesek eljárni.
(2) A munkahely vezetője köteles biztosítani, hogy az elsősegélynyújtás előtt esetleg szükséges műszaki mentés (pl. a dolgozónak gázos légtérből stb. kiszabadítása és az elsősegélyhelyre szállítása) a vonatkozó szabályoknak megfelelően haladéktalanul megtörténjék. Egyben gondoskodni kell a veszélyforrás megszüntetéséről (pl. az elektromos berendezés feszültségmentesítése, gázömlésnél a gáz elzárása, ajtók, ablakok kinyitása, mérgező anyaggal szennyezett ruha levetése).
(3) Üzemi baleset esetében az esetleg szükséges műszaki mentést, valamint az elsősegélynyújtást úgy kell elvégezni, hogy a baleset színhelye a baleset körülményeinek kivizsgálására irányuló hatósági vizsgálat megkezdéséig lehetőleg változatlanul maradjon.
(4) Ha súlyosabb üzemi baleset történt, a munkahely vezetője köteles azonnal a megsérült dolgozóhoz orvost hívni, illetőleg sürgős szükség esetében erről az Országos Mentőszolgálat mentőállomását értesíteni. Az erre vonatkozó rendelkezéseket jogszabály állapítja meg.
(5) A (4) bekezdés alá nem tartozó esetekben, amennyiben a dolgozó orvosi ellátásra szorul, a munkahely vezetője köteles a dolgozót:
- ha járóképes, orvosi ellátása végett a foglalkozás-egészségügyi orvosi, illetőleg a háziorvosi rendelőbe, szükség esetében gyógyintézetbe küldeni,
- ha járóképtelen, orvoshoz (gyógyintézetbe) szállítani.

Elsősegélynyújtás az egyéb munkahelyeken

24. § (1) A vállalatok, szövetkezetek egyéb munkahelyein, továbbá az intézetek, intézmények és egyéb szervek munkahelyein a munkaidő alatt a dolgozók létszámától és a munkahelyek jellegétől függően kellő számú kiképzett elsősegélynyújtónak kell jelen lennie. Az elsősegélynyújtáshoz a melléklet I. pontjában meghatározottak szerint kell a kötszereket és egyéb eszközöket biztosítani.
(2) Az alsó fokú és a középfokú oktatási intézményekben, valamint a szakmunkástanuló-intézetekben (iskolákban) az elsősegélynyújtásra az említett intézményekkel (intézetekkel, iskolákkal) kapcsolatban megállapított közegészségügyi szabályokban foglaltak az irányadók.
(3) Színháznál és filmszínháznál legalább egy kiképzett elsősegélynyújtónak kell az előadásokon jelen lennie, és legalább a melléklet I. pontjában szereplő táblázatnak az 51-100 főre előírt eszközöknek rendelkezésre kell állniuk.
(4) A múzeumokban és egyéb kiállítási intézményekben a látogatási idő alatt megfelelő számú kiképzett elsősegélynyújtónak kell jelen lennie, és legalább a melléklet I. pontjában szereplő táblázatnak a 2-10 főre előírt eszközöknek rendelkezésre kell állniuk.
(5) Az (1)-(4) bekezdésekben foglalt rendelkezések végrehajtásáért a vállalat, szövetkezet, illetőleg az intézet, intézmény, szerv vezetője felelős.

Egyéb rendelkezések

25. § Az elsősegélynyújtás szakmai irányítását és ellenőrzését országosan az Országos Mentőszolgálat végzi az illetékes országos jellegű egészségügyi intézetekkel együttműködve.

26-95. § (hatályon kívül helyezett rendelkezés)

Melléklet a 15/1972. (VIII. 5.) EüM rendelet 21. §-ához

Elsősegélynyújtó felszerelés

I. A készenlétben tartandó mentődobozok kötelező tartalma

Tovább>>